1149 Budapest Nagy Lajos király útja 108., Tel: (1) 222-1112, Fax: (1) 222-1105
 hírlevelek  
Általános tudnivalók
XTEND semipermanens formaleválasztók
Vegyszerellenállósági táblázatok
Lantor kártya-szendvics szerkezetek
Kompozit szerszámok készítése
Ragasztási technikák, ragasztó paszták
Lángálló és onkioltó gyanták, vizsgálatok, szabványok
Vákumos technikák
Tető szigetelés,- felújítás, padló burkolás
Gelcoat felhasználási segédlet, gélhibák és okaik
Engedélyek, minősítések

Felhasználási tanácsok 

Általános tudnivalók

Kötési mechanizmus:
A műgyanta a hagyományos ragasztókkal illetve kötő anyagokkal szemben nem az oldószer elpárologtatásával köt meg, hanem a B komponens által elindított kémiai reakcióval un. térhálósodással keményedik ki.

Kötési idő:
A kikeményedés idejét a B komponens mennyiségének változtatásával viszonylag tág határokon belül módosíthatjuk, (általában 1-3%).
A gyantakeverék adatai a hőmérséklet változásával módosulhatnak. A növekvő hőmérséklet a kötési idő csökkenését eredményezi. Csökkenő hőmérséklet: növekvő kötési időt jelent. A 2% B komponens alatti arányban kevert gyanta felülete hosszabb ideig ragacsos maradhat. A felhasználás lehetőleg 15-30°C  közötti hőmérsékleten történjen. Az ettől eltérő hőmérsékleten történő felhasználás estén a kötési idők  jelentősen módosulhatnak. Szélsőséges esetben a térhálósodás nem jön létre, ezért ilyenkor javasolt a próbakeverés.

Hőfejlődés:
A térhálósodás során exoterm hő szabadul fel, gyorsabb kötésnél több, lassabb kötésnél kevesebb.

Zsugorodás:
A térhálósodás során 5-8% körüli térfogatcsökkenés, zsugorodás jön létre, melynek mértékét töltőanyaggal csökkenteni lehet.

Töltőanyagok:
A felhasznált gyanta mennyiségét, zsugorodásának mértékét és a keletkező hő nagyságát töltőanyagok hozzáadásával csökkentheti. Ilyen anyagok lehetnek: homok, gipsz, cement, faliszt, fűrészpor, étkezési búzaliszt, talkum( hintőpor), mészkőpor, üvegszál, stb.
Az adagolható töltőanyag mennyisége függ a szemcse nagyságától. Az ideális töltőanyag 3 féle szemcseméretű frakcióból tevődik össze: 15% kis szemcséjű, 50% közepes szemcse átmérőjű, és 35% nagy szemcséjű töltőanyag.  
A töltőanyagokkal szemben támasztott alapkövetelmény a víz és szennyeződés mentesség.

Formaleválasztás:
A műgyanta zsíros, olajos felületekről kötés után maradéktalanul leválik, és teljesen felveszi a felület alakját. Formaleválasztás céljából a waxok ( Formula Five), polimer bázisú folyékony(Moldwiz) és semipermanens formaleválasztók (XTEND) használatosak. Ezek mellett széles körben elterjedt a PVA (poli vinil alkohol) használata is.

Színezhetőség:
A műgyanta pigmentekkel ill. nitrohígítóval hígítható festékek színezékeivel tetszőlegesen színezhető. A színezéket kis mennyiségben végzett próbakeveréssel javasolt kipróbálni. Ajánlott keverési arány: műgyantákhoz  5 (súly%), gélcoat-okhoz 10 (súly%).

Sűrűség:
A műgyanta  viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken.

A felhasznált szerszámok tisztítása:
A munka során felhasznált szerszámokat még a térhálósodás előtt nitrohígítóval vagy acetonnal lehet megtisztítani.

Ragasztás
Ragasztás előtt mindig győződjünk meg a ragasztandó felületek anyagáról. Általában a PE,PP,PA típusú termoplasztikus polimereket a poliészter gyanta nem ragasztja.

A műgyanta térhálósodás után igen nagy szilárdságú anyaggá válik, így kiválóan alkalmas fa, fém, műanyag, beton, bőr, papír,(gumi), üveg, ásványi anyagok, ill. ezek kombinációjának ragasztására. Nem alkalmas olyan tárgyak ragasztására, melyeknek a kötés után hajlékonynak kell maradniuk. Ragasztás előtt kis felületen elvégzett próbaragasztás javasolt.

Technológiai utasítás:

  • Keverje össze a műgyantát a B komponenssel .
  • Ügyeljen a komponensek tökéletes keveredésére.
  • Kenje be a ragasztandó felületeket, és illessze össze azokat.
  • Szükség esetén a kötés létrejöttéig rögzítse egymáshoz őket.
  • A ragasztás szilárdságához nem kell nyomást gyakorolni a felületekre.
  • Az olajos, zsíros felületeket meg kell tisztítani.
  • Sima felületek ragasztásakor a jobb tapadás érdekében a felületeket érdesíteni kell.
  • Az érdesítés történhet csiszolóvászonnal vagy bármilyen tárggyal, amivel a sima felületet meg lehet karcolni.

Autó karosszéria javítás
Átrozsdásodott, meggyengült vagy védeni kívánt karosszéria elemek hegesztés ill. lakatosipari szakmunka nélkül nagy szilárdsággal és időjárásállósággal házilag olcsón javíthatók.

Technológiai leírás:

  • A javítani vagy megerősíteni szándékozott karosszéria elem belső oldalát a jobb tapadás érdekében csiszolóvászonnal érdesítse, majd szükség esetén zsírtalanítsa.
  • Keverje össze a műgyantát a B komponenssel.
  • Nedvesítse be a műgyantával a megfelelő méretűre vágott üvegszövetet, majd helyezze a javítandó felületre úgy, hogy ügyeljen arra, hogy a karosszéria elem és az üvegszövet közé levegő ne kerüljön.
  • Több réteg felvitelével a szilárdság megnövelhető.
  • A kötés létrejötte után az üvegszállal erősített műgyanta tökéletesen felveszi a javított felület alakját, csiszolható, festhető.
  • A külső oldalon lévő hiba a műgyantából készült kittel javítható.

Kitt készítés

Technológiai leírás:

  • A műgyantát finom szemcséjű töltőanyaggal gondosan keverje össze.
  • A töltőanyag lehet pl. gipsz, cement, talkum, liszt, Q-cell mikroballon stb.
  • A műgyanta-töltőanyag arány max. 1:8-hoz lehet.
  • Ezt követően a felhasznált gyanta mennyiségétől függően adagolja a B komponenst.
  • Ezzel az eljárással fajlagosan rendkívül olcsó hibajavító kittet készíthetünk.


Hibajavítás

A műgyanta nagy szilárdsága révén önmagában, üvegszállal ill. töltőanyagokkal kombinálva rendkívül alkalmas hibajavításra, ill. meggyengült, elöregedett tárgyak megerősítésére.

Hiányosan törött alkatrészek pótlása:

  • Ragassza össze a törött darabokat úgy, ahogy a hiányzó darabok nélkül még lehetséges.
  • A kötés után, amennyiben a gyanta nem tud elfolyni, egyszerűen öntse a hiány helyére.
  • Amennyiben a műgyanta el tud folyni, úgy ragassza le a nyílást szigetelő szalaggal.
  • Hogy a szigetelő szalag ne ragadjon a gyantához, az elválasztandó felületet olajozza vagy zsírozza be.
  • Nagyobb nyílás esetén a térhálósodás során keletkező hő megolvaszthatja a szigetelő szalagot, ezért töltőanyag használata szükséges.
  • A javítóanyagot így a kittkészítés fejezetben foglaltak szerint kell elkészíteni.

 

Megszakadt menetek javítása
A megszakadt menetű furatot zsírtalanítsa sósavval, rozsdamaróval, stb. A zsírtalanító szer elpárolgása után a már száraz, roncsolódott menetű furatba öntsön az általános ismereteknél taglalt táblázat szerint bekevert műgyantát.
  • Ezután a furatba csatlakoztatni kívánt csavart mártsa olajba.
  • A felesleges olajmennyiséget ronggyal távolítsa el.
  • Az így elkészített csavart helyezze a furatba.
  • Kötés után a gyanta kipótolja a sérült menetrészt.
  • A teljes terhelhetőség az eredeti menet 60-80%-a.
  • A teljes terhelést csak 1 nap elteltével ajánlott igénybe venni.

Szivárgás elhárítás
Kilyukadt radiátorok, tartályok, vízvezetékek, autóhűtők, stb. javításánál gondoskodjon a felület víz-, zsír-, ill. olajmentesítéséről.

  • Sima felület esetén csiszolóvászonnal érdesítsen.
  • Itassa át az üvegszövetet műgyantával, majd helyezze azt a javítandó felületre.
  • Ügyeljen arra, hogy a felület és a javítótapasz közé ne kerüljön levegő.
  • Megszilárdulás után a szivárgás elmúlik.

Üvegszál erősítésű tárgyak készítése, javítása
Korunkban a műgyanták legfontosabb ipari feldolgozási területe az üvegszál-erősítésű rendszerek előállítása.

Rendkívül igényes termékek esetén a hadiiparban, repülésben, űrhajózásban, sportfelszerelések, hajók, stb. gyártásához szén, aramid szálakat is felhasználnak, a leggyakrabban azonban üvegszál erősítéssel készülnek ezek a termékek. Az ipari mértékű felhasználás egyre fejlettebb technológiát alkalmaz, amely azonban alapelvében nem tér el attól a technológiától, ami az alábbiakban leírásra kerül, és bárki akár házilag is alkalmazhat.

Feldolgozás technológiája:

  • A feldolgozás úgy történik, hogy a gyantával átitatott üvegszövetet vagy paplant az előzőleg formaelválasztóval kezelt ( Formula five wax, stb.) forma felületére helyezik, ez az un. nyitott forma.
  • A forma felszínétől távolabb eső felület minősége így gyengébb, mint a formaoldali.
  • Ha mindkét felületnek jó minőségűnek kell lennie, akkor az un. zárt formát alkalmazzák, mely 2 részből áll, és így mindkét felület érintkezik a termékkel.

Formakészítés technológiája:

  • A lemásolni kívánt tárgy ( minta) lehet már kész termék, vagy az általunk ( fából, gipszből, agyagból, stb.) készített un. ősminta.
  • A minta felületét kenje be formaleválasztóval úgy, hogy az a lehető legtökéletesebben fedje be a felületét.
  • A feldolgozás gyorsaságától függő arányban bekevert műgyantával itassa át az üvegszövetet vagy paplant, majd helyezze a mintadarab felületére úgy, hogy ne kerüljön levegő a minta és az üvegszál közé.
  • Az olyan kisebb részleteket, ahová nem tud üvegszálat tenni, öntse ki műgyantával.
  • Amennyiben a mintadarab kiképzése olyan, hogy a kötés után a forma nem választható le róla, abban az esetben osztott formát kell készíteni.
  • Először az A formát készítjük el, majd ennek megszilárdulása után az összeragadás elkerülése érdekében az A forma B formával való érintkezés helyét formaleválasztóval kenje be.
  • Ezután készítse el a B formát.
  • A műveletek elvégzése után osztott formát kap, amely leválasztható a mintáról, ill. a későbbiekben a kész termékről.

A termék készítése:

  • A fentiekben már ismertetett alapelvek alapján a formára helyezett, előzőleg bekevert műgyantával átitatott üvegszövettel vagy paplannal történik.
  • A termék szilárdságát a felvitt rétegek mennyiségének növelésével emelheti.
  • Amennyiben az újabb réteg felvitele már megszilárdult rétegre történik, akkor a jobb tapadás érdekében gondoskodni kell annak érdesítéséről.
  • A kész termék fúrható, csiszolható, forgácsolható, festhető.
  • Azokat a helyeket, ahol a gyanta elszivároghat, szigetelő szalaggal ragassza le.

Dísz-és használati tárgyak öntése
Üvegszál erősítésű műgyantából vagy más anyagokból ( az előző fejezetben taglalt formakészítés elve alapján) készített, formaelválasztóval bekent formákba önthetők.
Nagyobb méretű tárgyak készítésénél a felszabaduló nagy hőmennyiség miatt csak töltőanyag használatával lehet ép darabokat repedésveszély nélkül önteni, mert a keletkező hő a terméket megrepesztheti.
Ilyen esetben hosszú kötésidőnek megfelelő B komponens mennyiséget válasszon. Csökkenthető a repedésveszély a komponensek nagyon alapos elkeverésével és a forma hűtésével is. Töltőanyag használatával a repedésveszély megszűnik.

Műgyanta,- polimerbeton
A műgyanta kötésű beton ill. habarcs szerkezete annyiban tér el a hagyományos betontól, hogy a homokot vagy a kavicsot műgyanta köti össze. A hagyományos beton valamennyi rossz, hátrányos tulajdonságát a cementnek köszönheti, ezért ennek helyettesítésével készült beton egyes mechanikai tulajdonságaiban nagyságrendekkel múlja felül a hagyományos beton tulajdonságait. A jobb mechanikai tulajdonságok mellett még vízálló, fagyálló, vegyszerálló, pormentes, tisztítható. A cementhez képest magas ára miatt azonban csak vékony fedőrétegként felhordva lehet gazdaságos.

  • A hagyományos aljzatbetonban dilatációs hézagokat kell készíteni, melynek hézagait puhafa léccel kell kitölteni.
  • A szükséges lejtéseket az aljzatbetonban kell kiképezni.

     

  • Az aljzatbetonban előzetesen ki kell alakítani a későbbiekben bennmaradó szerkezetek helyét.( pl. gépalap, csatorna,stb.)
  • Az aljzatbeton felületét fa simítóval egyenletesen, glettelés, cementszórás nélkül simítsa el.
  • A műgyantabeton felhordása előtt az aljzatbetont tisztítsa meg mindennemű szennyeződéstől és a portól.
  • Az aljzatbeton víztartalma max. 4% lehet.
  • Az így elkészített aljzatbetont az általános ismereteknél taglalt táblázat szerinti arányban kevert műgyantával alapozni kell.
  • A felhordás történhet ecsettel vagy teddy-hengerrel, stb.
  • A bekevert műgyantát keverje össze száraz homokkal vagy kaviccsal.( víztartalom max.4%)
  • Javasolt keverési arány : 1 rész műgyanta, 5-8 rész homok.
  • A nyers műgyantabetont terítse el egyenletesen, tömörítse, majd simítsa el.
  • A simító szerszám olajozása megkönnyíti a simíthatóságot, mert csökkenti a gyanta tapadását a szerszámhoz.
  • Az egy táblában elkészíthető műgyantabeton felülete max.16 m lehet.
  • Ennél nagyobb felület esetén az aljzatbeton dilatációs hézagjai felé a műgyantabetonon is dilatációs hézagokat kell kialakítani.
  • Megszilárdulás után a dilatációs hézagokat a kereskedelemben kapható hézagoló kittel lehet kitölteni.( pl. Urex, Siloplast)

Műmárvány, műgránit, járólap, csempe

  • A műgyanta betonhoz színezék is keverhető, így tetszés szerinti színű terméket kapunk.
  • Színezékek lehetnek pigmentek vagy nitrohígítóval hígítható festékek színező pasztái.
  • Vizes alapú színezők nem alkalmazhatók.
  • A színezett műgyantabetont öntse karcolásmentes üvegtáblára helyezett keretbe.
  • A keret készülhet fából, fémből, stb.
  • A keret betonnal érintkező felületét kenje be formaleválasztóval.
  • Amennyiben több színre színezett műgyantabetont összevegyít, akkor a márvány erezetét utánozni lehet
  • Megszilárdulás után az üveglap felőli oldal a polírozott márvány ill. gránit látszatát kelti.
  • A megfelelő színű és mennyiségű színezék meghatározásához kis mennyiségben elvégzett próbakeverés javasolt.

Önterülő padló
A műgyantabeton készítésénél ismertetett módon előkészített és műgyantával alapozott aljzatbetonra a bekevert műgyantát teddy-hengerrel, vagy ecsettel hordja fel. A gyanta önmagától elterülve sima felületet fog létrehozni. Rosszabb minőségű aljzatbeton esetén a műveletet addig ismételje, míg a megfelelő vastagságú és felületi minőségű bevonatot nem kap. A jobb tapadás érdekében a második réteg felhordása előtt javasolt az első réteg felületét csiszolóvászonnal érdesíteni. A műgyanta színezésével tetszőleges színű padlóburkolat előállítására van lehetősége.

Felületvédelem, lakk

  • A műgyanta rendkívül jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, kopásálló, gyorsan kötő lakként is felhasználható.( pl. csónakokhoz, parkettához, bútorhoz)
  • Színezékkel kombinálva bevonó zománcként is alkalmazható.
  • Az általános ismereteknél taglalt táblázat szerinti bekevert gyantát ecsettel hordja fel a felületre, majd megszilárdulása után addig ismételje a műveletet, míg megfelelő vastagságú bevonó-vagy lakkréteg nem keletkezik a felületen.
  • A műveletet lehetőleg 20°C felett végezze, mert ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén a gyanta túl sűrű.
  • Hidegebb környezetben javasolt a gyantát tartó dobozt meleg vízbe állításával előmelegíteni a megfelelő folyósság elérése érdekében.
  • A felhasznált szerszámokat megszilárdulás előtt nitrohígítóval vagy acetonnal tisztíthatja.

Villamosipari szigetelőlakk, öntőgyanta

  • Tranzisztorok és integrált áramkörök, modul elemek, búvárszivattyúk beöntésére, nyomtatott áramkörök védőburkolattal való ellátására a műgyanta alkalmazható.
  • Nagyobb méretű üregek beöntésénél a repedésveszély megakadályozására töltőanyag ( pl. kvarchomok) alkalmazása ajánlott.
  • A tartós üzemi hőmérséklet nem haladhatja meg a 65-70°C -t.
  • Az általános ismereteknél taglalt táblázat szerint bekevert műgyantát öntse a beöntendő alkatrészbe, ill. ecsettel hordja fel a kezelni kívánt felületre.

Munkavédelmi, felhasználási és tárolási utasítás

  • Felhasználás közben a dohányzás és nyílt láng használata tilos.
  • Max. 25°C-on, lezárva, fénytől és sugárzó hőtől védve, más anyagoktól távol, dobozába visszahelyezve kell tárolni.
  • A B komponens a gyantán kívül más anyagokkal nem érintkezhet.
  • A gyanta gőzeinek tartós belégzése az egészségre ártalmas.
  • A B komponens frissen készített 5%-os aszkorbin-savas ( C- vitamin) oldattal semlegesíthető.
  • A feldolgozás helyén állandó légcseréről kell gondoskodni.
  • Kerülni kell a komponensek szembe jutását, bőrrel való érintkezését, ha ez mégis megtörténik, vizes mosást kell alkalmazni, szükség esetén orvoshoz kell fordulni.
  • Védőszemüveg és kesztyű viselése javasolt.
  • Tűzveszélyesség: B tűzveszélyességi osztály, II. fokozat.
  • Lobbanáspont: 35°C.
  • Szavatosság: 6 hónap.